2008. március 28., péntek

Uaral - Sounds Of Pain (chilei folk, akusztikus doom)

Doom metal Chiléből. Ez már talán épp elég ok arra, hogy az album egy zenegyűjtőnél lapuljon. De ha hozzáteszem, hogy ez doom metal az akusztikus fajtából, és ezáltal akarva-akaratlanul bővelkedik chilei folk hatásokkal, talán még érdekesebbé teszi az összképet. Mondhatnám azt is, hogy Chilének meglett a maga Kveldssanger-e! Bár amíg az Ulver csodája az erdőbe rejtelmeibe kalauzol (legalábbis engem), addig az Uaral feltép minden lelki sebet a hallgató mélyén -- és sót szór rá.

Ha már szóba jött a Kveldssanger-t, illik megjegyeznem, hogy ez az album viszont bővelkedik mélyről jövő bánatos hörgéssel, pánikkal, keserűséggel, elmúlással.

Képzeljétek el magatok előtt Chile vadregényes tájait: a végeláthatatlan magaslatokat, a rapszódikusságot, a hegycsúcsokat, és utána a tisztásokat, a völgyeket, a csendes, nyugodt patakokat a hegy lábánál. Mindezt ültessétek át a doomba, folkba, és megkapjátok az Uaral-t.

2008. március 26., szerda

Professor Fate - The Inferno (dark ambient, mozizene)

Figyelemfelkeltő borító, nem? Cirkuszi őrület is megfigyelhető nyomokban, ám inkább a zongora és billentyűs társainak rendezett és gyönyörű harmóniája adja meg a dalok irányvonalát.
Professzor Sors 43 percben rendel, térj be hozzá a sátorba, ha úgy érzed szükséged van egy némafilm alá hangolt dalcsokorra.

Nucleus Torn - Nihil (Avant-Garde/Metal/Progressive/Classical)

Svájcban is vannak jó zenekarok, nem csak a felszínen. Érdemes lentebb és még annál is lenteb bandukolni, mert igen értékes és hallgatnivaló található itt.
A biográfiában olyasmit olvashat az érdeklődő, hogy ez a zene nyitott lelkeknek és ízlésűeknek való. Ilyennel már tele a padlás, ettől függetlenül vegyük csak szemügyre, hogy mit is takar a Nucleus Torn zenéje.
Klasszikus zene, népzene, némi progressive rock és pszichedelia, jazz és természetesen metal fúziója az együttes zenéje. Ha ígéretesnek tűnik ez az egyveleg, akkor ne habozz, elvégre vesztenivalód nincs!
Két énekessel operálnak, egy férfival és egy nővel, található még a felszereléseik között furulya, cselló, hegedű. Ezúttal nem samplerekről van szó, hanem élő hangszerekről.
Némi irónia mindig bújkál Patrick hangjában, ahogy a sorokat énekli. Hallgasd meg magad!

Morose - Opaque (romantikus black metal :] ejtsd Alcest-féle black metal - shoegaze)


















Skót ismerőseink fukarkodtak a számokkal, ezért csak 4 számba engedtek betekintést. Bár az is lehet, hogy én vagyok rosszmájú.
Az viszont vitathatatlan, hogy jelen kiadványunk ugyanazon malomban őröl, mint gall barátja, az Alcest.
Annyi különbséggel, hogy itt nem annyira kimunkáltak a dolgok, sokkal mélyebbről szól a zene, de valószínűsítem, hogy többeknek ez szimpatikusabb lesz.

Virus - Carheart (nehéz zene, de alapvetően avant-garde metal, apokaliptikus vészjóslással)


Ők azok, akiket nem ismerek közelebbről. Néhány információ, csak a tények kedvéért: Jester Records - Season of Mist kooperáció, agyahagyott progresszív flúgos futamok, beleborzongsz, olyan dallamok kúsznak fel s alá, Rygg és Øyvind Hægeland bácsik hallatják hangjukat 2 dalban.
3 személyes nótafákról van szó, akik észak black metal-jának bandáiból verődtek össze, hogy kísértsenek. Két -talán- legismertebb muzsikus anyabanda a Ved Buens Ende, Dødheimsgard.


A teljes korong megemésztése időt igényel, nem egy 'Gergő juhász és kanala' eset. Csak csínján! Ínyenceknek jó étvágyat ehhez a cupákhoz!

Ulver - Kveldssanger (klasszikussá érett akusztikus folk Garm keze alól)


















Klasszikus. Kihagyhatatlan, átérezhető. Körbevonó, mutató, "szálló, merülő".
Második hivatalos kiadványa volt a project-nek. Második része volt egy trilógiának, melynek után Garm elbúcsúzott a black metaltól.
Talán jól tette...

2008. március 25., kedd

Distorted - Memorial (Gothic/Melodic Death Metal közel-keleti Folk hatásokkal)

A helyzeti állapot az, hogy az összes -általam jónak ítélt- keleti folkot metallal keverő együttes fel fog kerülni ide a blogba.
A mostani banda egy felettébb csinos énekesnőt vonultat fel, mint csodafegyvert. Meg kell még jegyezni róla, hogy az Orphaned Land-ben is kisegített hajdanán.
Zenéjük keresztmetszete a sötétebb zenéknek, gyors- és lassú tempók egyaránt megtalálhatóak náluk.
Muzikális élményt még egy férfi hörgő-gergő is növeli, de ez már megszokott goth-éknál.

2008. március 24., hétfő

Smohalla - Nova Persei [EP] (Experimental Post-Black Metal/Ambient, Shoegaze)

Galliában az Alcest óta egyre másra bukkanak elő az underground mélyéből olyan csapatok, akik a shoegaze irányt vegyítik a black metallal. -Itt post black metal.-
A három főt számláló csapat zenei hatásai közt felfedezhetőek progressive rock csapatok (Pink Floyd), avantgarde metal vezetői alakulatai (Arcturus, Solefald) valamint black bandák (Enslaved, Aborym) is.

A stílussal nem bajlódnék különösebben, mindenki -akit érdekel- hallgassa meg s döntse el! Teátrális, néhol befordító, komor, fel-felsíró zenehalmaz, amit kaphat a zenehallgató.

Saját megjegyzés: gyönyörű képeik vannak.

2008. március 23., vasárnap

Phlebotomized - Immense Intense Suspense (Avant-Garde Psychedelic Death Metal)




















Nu, leleményekben bővelkedő hollandus death metalosok első albumát láthatod.
Hegedűvonásokkal és gitárkiállásokkal tarkított zene ez, ahol minden hangszernek külön-külön szerep jut. Az énekes ürge hol hörög, hol morog, ami teljesen rendben van, elvégre halál metalról van szó.
A progresszívnek és az avant-garde-nak egy új hangját ütik meg a zenészek, hogy milyen irányban azt mindenki döntse el maga!
[Jól jönne néhány visszajelzés a kommentek közé, hogy mi, merre, meddig. Köszönöm szépen!]

Spiral Architect -A sceptic's universe (technikás progressive metal)

A progressive metal meglehetősen belterjes tud lenni, ha belegondolunk. Tessék csak a Cynic, Death kettősre gondolni. Ugyanazon tag megfordult más-más bandában.
A jelenlegi progressive élcsapatok jónéhány képviselője szintén magán viseli ezt a jegyet. (Gordian Knot, Aghora)
Ez a korong viszont nem Észak-Amerikából származik, hanem hozzánk közelebbi helyről, mégpedig Norvégiából.
A gyakran alázúduló riffekhez, gyomrot alaposan megdolgozó basszusok járulnak és feszes dobolás. Így jön létre a zene, amit Spiral Architect néven ismerhetünk. Az énekest külön utoljára hagytam. Ő pedig nem más, mint az Arcturus-ban is kisegítő Øyvind Hægeland. Jellemző hangszíne van, én először a Scariot-ban figyeltem fel rá.
Ha szereted a stílust és hiányzik a lemez, ne teketóriázz!

Kaura - Kaura [EP] (hanyattdőlős progressive rock)


















Hanyattdőlős progressive rock egy amcsi banda tolmácsolásában. Kicsit Tool-os, kicsit APC-ös, van némi csepp a Fair To Midland-től is. Mivel ezek szeretnivaló muzakok, ezért bátorkodom ezt is a szíves blogolvasó figyelmébe ajánlani.
Alapvetően kellemes hallgatnivaló. Egyelőre csak ennyi elérhető tőlük. Addig is érjétek be ezzel!

Kód: www.mediaportal.ru

Profugus Mortis - So It Begins (dallamos death metal folkkal nyakon hintve)


Kanadaiakról már esett szó eme blog keretein belül. Sokfajta muzsikán agyalnak a juharfa levelek képviselői.
Mostani korong magában rejt egy standard death metal nótákkal teletűzdelt folkkal átitatott zenét.
Van hegedű, van más egyéb népi hangszer, igaz csak billentyűről. Gyors, black-es futamok is elkaphatók néhány dal erejéig.
Füleljétek, nem világmegváltó, de kellemes anyag!

Angizia - Ein Toter Fahrt Gern Ringelspiel (avant-garde, bábszínház zene)

Az ember szokott és hajlamos borító után ítélni meg albumokat. Ha csak erre vetünk egy pillantást, akkor eszünkbe juthat Tim Burton.
Annál az Angizia többet nyújt, mint Burton bácsi, viszont az kétségtelen, hogy stílusa miatt meg kell említeni a rendező urat, mint összehasonlítási alap.
Sógor zenekarral van dolgunk, akik 1994 óta vannak jelen a bécsi metal életben. A metal is részét képezi az intenzív történetmesélésüknek, de kár lenne robogó lábdobokhoz és gallopozáshoz viszonyítani őket.
Bevallottan színházi történeteket is feldolgoznak, jelenlegi idegbajunk pedig 1947-ben játszódik Königsbergben.
A történet:
Egy egykori gettó temetőjében illetve ahol az elmúlt 30 év játékosai nyugalomra találtak, de a furcsábbik fajtából egy félelmetesen szép hangulat lesz úrrá. Két sírásó éppen egy gödröt temet be, amikor a szomszédos halomnál egy kiálló kézre lesznek figyelmesek...
Mert a holtak szeretnek ringlispílen ülni.

2008. március 22., szombat

Paatos - Kallocain (északi melankólikus prog)

Vannak zenék, melyeket rettentő nehéz műfaji korlátok közé sorolni. Mindenesetre bárhova is skatulyázzuk a Paatos-t, egy dologban biztosak lehetünk: gyönyörű zene, mestermű az, amivel itt dolgunk van.
A leginkább melankólikus progresszív rock jelzőkkel illethető zenekar minden olyan eszközt felvonultat, amivel jelentős hangulatromlást - mégis csodálattal teljes érzést - érhetünk el. Ilyen pl az albumot végigkísérő, háttérben szerényen meghúzódó mellotrón szólamok, a fájdalmasan keserédes énektémák (melyeket az énekesnő Petronella hibátlanul kivitelez), és a változatos, elgondolkodtató gitárdallamok.

Csak hogy minden kétséget eloszlassak, az albumról még annyit illik elmondanom, hogy a produceri munkát nem más, mint Steven Wilson (Porcupine Tree) végezte.

Vulture Industries - The Dystopia Journals (Avant-garde Norvégiából)


Harkh...Enghedd el...a nyakamat... Élettelenül lehullott a földre. A beteg még egyet belerúgott majd eliszkolt onnan.

Nem a legstresszmentesebb élet egy tébolydában ápolóként dolgozni. Kiváltképpen, ha az ápoltak többsége rendelkezik zenei talentummal és azt kamatoztatják is.
Zenei őrülteknek igyekszem helyet biztosítani a blogban, mert ha olyanok ragadnak hangszert, akik tudnak is vele mit kezdeni, de nem normálisak, az eredmény csakis frenetikus lehet.
Zenéjük óvatos lavírozik a progressive metal határán, amolyan kései Arcturus módon. (Sideshow album)
Az énekescsóka hangszíne nagy örömére sokaknak, Garm hangszínét idézi fel s többeknek kellemes emlékeket idézve fel. Apró indusztriálos prüntyögések is felütik a fejüket több helyen, de egyáltalán nem zavaró. Tegyetek úgy, mint Rejtő és nyerjetek bebocsátást!

Sólstafir - Masterpiece of Bitterness (post black metal progressive vonulattal a sarkában)

Izlandon sok-sok jóság történik. Többek között megemlíthetjük ezt a csapatot is. Viking metaltól rugaszkodtak el, akárcsak az Enslaved és mertek valami újdonságot is belekavarni az üstjükbe.

A négytagú együttesben a gitáros viszi az énekesi teendőket, többnyire kiabálás és rekesztés. Repertoárjukban sok minden fellelhető. Távolról indulunk és jövünk előre, jobbról haladunk középre majd balkéz felé. Olyan az egész, mint mikor egy jó novellát olvas az ember, mely tele van természetleírásokkal. Jó koszosan döngenek elő a hangjegyek a hangfalból, de ez annyira nem zavaró.
A Nature Strutter 2 és fél perc utáni gitárszólóján meg lehet agyalni, hogy honnan van. (Nekem egy hozzáértő azt mondta, hogy komolyzenei háttere van.) Botfülű vagyok hozzá képest!

Mael Mórdha - Cluain Tarbh (Celic Folk Doom Metal)

Nem vagyok oda a doom muzsikákért, de ezek az ír ördögök valahogy belopták magukat a szívembe a folkos, nagyon-nagyon hangulatos doom metal zenéjükkel. A dalaik törzsét a kelta kultúra és történelem iránti rokonszenv adja. Találhatunk teljesen tradicionális és hiteles dallamfutamokat is a sok lassú őrlés közt, amelyeket az énekes, Roibéard Ó Bogail hivatott előadni.
Ezen a korongon 8 szám sorakozik. Találja meg ő is a közönségét!
Én pedig elmegyek aludni...
(Link cserélve!)

2008. március 21., péntek

Northland - Freezing Sadness (kelta folk death metal)


















Az Ibériai-félszigetre többen szegezték már vigyázó szemeiket, hát mi se' legyünk restek!
Ezt a demós csapatot gyorsan felkapta a last.fm, mert a hegedűsük remekül promotálja őket. Így kell ma terjeszkedni és fanokat szerezni!
Zenéjük talán a német SuidAkrA-hoz áll legközelebb. Tehát death-es alapokon nyugvó zajongás érhető tetten munkájuk nyomán. Korai Ensiferum és SuidAkrA demókhoz állnak közel.
Gitárhangzást kicsit szokni kell, de mivel nem stúdiós körülmények között dolgoztak nézzük el ezt nekik.
Sok szerencsét srácok az úton!

Kartikeya - The Battle Begins (keleti death-black folk metal)

Azt hiszed, hogy a Melechesh és az Orphaned Land játszik csak orientális folk metal-t? Tévedsz! Orosz - mondom én, hogy az Orosz Föderáció metal nagyhatalom- együttesünk olyan nagyszerűséggel tolja a black-death metal alapokra a keleties dallamokat, hogy öröm hallgatni. Igaz, hogy aprítani is nagyon tudnak. Jellemző rájuk, hogy nehezen emészthető, death-es témáikra ráépítik a black-es reszelést, amire a koronát a keleti hangzású billentyűs hangszer teszi fel valamint az autentikus hangszerek orkánja. A vokálok nagyobbik részét gyomorból előtörő hörgés tölti ki, de tetten érhető dallamos ének is, ami a gitáros Arsafes felől érkezik. Körülbelül olyasmit képzeljetek el, mint az Ásmegin, csak ez inkább nevezhető fehér hollónak, mint az előbbi, mégpedig azért, mert a keleti népzenét választották, nem pedig az unalomig elcsépelt kliséket. Én csak ujjongani tudok, hogy így tettek. Gyertek és csatlakozzatok a rajongótáborhoz! (Zeneileg nem újítók, inkább csak a Közel-Kelet mániámat élem ki bennük.) Dobosuk a Hireonymus Bosch-ban is dübörög, amire egyszer még sort kerítek ebben a blogban.

Forefather - Steadfast (Anglo-Saxon Metal értsd Viking Metal)

Titkos fegyver a viking metalban. A ködös Albion szolgál otthonául a két férfinak, akik 1997 óta szállítják egyre magasabb színvonalú black metal alapú lemezeiket a közönségnek. Mi is ebben a különleges?
A helyzet az, hogy Wulfstan hangjának karaktere, férfias, mély tónusa és a gitárok gyönyörű harmóniái olyan elegyet alkotnak, amely visszarepít a IX. századba. Arra kényszerít, hogy magadra kanyarítsd utazó-köpenyedet, marokra fogd fejszéd és hajóra szállj! Éld át a fosztogatások okozta izgalmakat, a megdicsőülés pillanatait újra és újra, ahányszor végighallgatod ezt a csodás korongot!

Svarrogh - Balkan Renaissance (Neofolk/Psychedelic/Avant-garde)

Szláv népeknél előfordul, hogy black metalból eljutnak néhány kiadvány erejéig az ambienthez vagy a neofolkhoz. (v.ö. Drudkh) Bulgária nem mondható metal - vagy bármilyen más általam kedvelt zenei műfaj - mennyországának. Innen származik a Svarrogh.
Ilyen érzéseket máshol is találunk, mégis a bolgár nyelven való állandó kántálás teljesen más dimenzióba helyezi ezt az utazást elősegítő dalcsokrot.
Szintén előkerülnek a padlásról a tradicionális hangszerek, hogy ifjabbak játszák el ismét őseik rigmusait. A Balkán történései vannak itt dallamokon keresztül adva tovább. Fogadd be, ha érdekel.

Krynitza - Angel (orosz neofolk, jurtazene)

Orosz anyácskánk kegyes hozzánk! Gyertek kebelére kóborló tékozló gyermekek!
"...a jurtába befújt a szél, birizgálta a tűz bajuszát. Öregasszony nézett fel a belépőre, biccent majd szeme visszafordul a kondér felé, melyben a vacsora rotyogott."
Autentikus hangszerek adják savát-borsát ennek a népzenének. (akusztikus gitár, fuvola, hegedű és egyéb ütőshangszerek)
A dalokon keresztül érezhetjük az északi féltekének hideg szelét, ahogy az arcunkba fúj a tajgán. Kézen fog majd megmutatja neked az orosz erdők mélységeit, az elhagyatott tengerpartok felett ólálkodó Északi Fényt és személyesen megismertet a havas kabátú nomád, őseikhez ragaszkodó emberekkel.

Fair to Midland - Fables From a Mayfly:What I Tell You Three Times is True (gyümölcsöző progressive rock és sok egyéb egyszerre)


















Az óceán túlsó partjáról pottyant közénk eme csapat. Mesterségük címere kevésbé fémes, mint az előzőeké, ám szívemnek kedves stílusban alkotnak, ezért gondoltam megragadom az alkalmat és megmutatom nektek!
Húzásuk nagyon van, a stílus minden ügyességét elsajátították. Jóérzékkel adagolt dallamok és néha el is kiabálja magát az énekes csóka. Most tahó leszek, de néha a Foo Fighters jut eszembe. Pedig teljesen más ízűek a Fair to Midland nóták, mint a másik nagynevű srácoknak. Legjobb érdemük, hogy emlékezetes melódiákat írnak, amik megmaradnak sokáig. Élvezzétek, kötelezőség nincs, összehasonlítás szintén nincs és most tekintsünk el a FF-tól.

Unexpect - In A Flesh Aquarium (avant-garde metal, asztal alá borulás,őrület elefántjai)

A kanadaiak nem csak a juhaszirupról, a hokisokról és Celine Dion-ról nevezetesek, hogy a vízszintesen kettévágott fejet ne is említsem, hanem a remek zenéikről. Tessék csak Hevy Devy-re asszociálni, rögtön tisztább a kép. Jelen versenyzőnk számára nincs a határ a muzsikálásban. Ha kell jazz-t tolnak hörgés alá, ha úgy szottyan kedvük, akkor gépi alapokra döngöl a 12 húros basszusgitár. Magamutogatás a legmagasabb fokon! Zártosztályról és tébolydából szököttek gyülekezete ez a csoportosulás, olyan amit hallani kell, de a nagy igazság az az, hogy hosszú idő után fárasztó tud lenni a nagy mozgalmasság. Tény viszont az is, hogy egypár nótában hagyományosabb dalszerkezetek is ott figyelnek. Visszajönnek a dallamok, ritmusok, ne adj ég, még refrének is. A sárga ház kinyitotta kapuit, csak rád vár! Lépj be s csodáld velük e világot!

Orakle - Uni Aux Cimes (korai Borknagar éra felelevenedése Franciaföldön)

Néhányunknak nagy-nagy favoritja a The Olden Domain korong, amin Garm dalolt még. Néha bizony meg is könnyezem, hogy már nem mozog ilyesmiben.
De térjünk inkább a tárgyra! A francia brigád '94 óta dolgozik a hallójárataink szélesítésén. 5 év demózgatás után letették az asztalra a Neath the Rapture Streams EP-t. 3 évvel ezután, pedig a L'inéffable émoi... de ce qui existe EP-t dobták piacra. Zenéjük sűrű, tömörséget és összetettséget nem nélkülöz, de a túlzott progresszivitástól tartózkodnak.
Black metal-ba oltott muzsikájukat azoknak merném jószívvel ajánlani, akik nem tudják letenni a Borknagar korongokat és esetleg nem tudnak várni a következő norvég csodáig.
Megtalálható repertoárukban a black-es darálás, a leheletfinom akusztikus átkötések, a torokköszörülő károgás és Garm orgánumára hajazó dallamos férfi ének. Fogyasszátok őket!

Köszöntő

Üdvözlök mindenkit a blogon! Azért alakultunk néhány zenerajongóból, hogy szétnézzünk, beletúrjunk az underground mélyeibe és közvetítsük azt mindenkinek, aki hajlandó ezt a szerény kezdeményezést örömmel fogadni!
Sziasztok!
Related Posts with Thumbnails