Kellemes anyagról van szó, egy francia négyes agymenéséről. Lassan a francia származás amúgy is garancia a jó zenére, ha eddig nem volt az persze. De. Az volt. Elég pár nevet elereszteni a levegőbe, a tapasztaltabbaknak mind mond valamit; pl uneXpect, Sebkha-Chott. És most Akphaezya.
A stílusok nem mondanak semmit, csak kötelezőből írtam oda őket. Ezt érezni kell. Nem durván death, mert nincsenek vastag gitárok és durva, disznóólból szalajtott hörgések se. Nem tisztán goth, mert nincsenek túlhúzott szimfonikus betétek, nincsenek áriázások és a gitárjáték sem buta. Nem tisztán latin, de máskor nagyon az. Nem is mindig jazz, de előfodul. Néha pszichedelikusan elszáll egy szál gitárral a reggae-re hajazó alapok után, mindezt Hammond orgona kíséretében. Máskor eltört ritmusokon szalad a sejtelmes női suttogás. Máskor egy mediterrán bár szólal meg, kifejezetten spanyolosan. Aztán pedig kicsit rajzfilmzenés.
A lány énekel - ülve. Keze alatt a billentyűk sora. Egy gitár. És a ritmusszekció. Ennyi a zenekar. Tipikusan az a ritkábbik fajta banda, amelyik nem menőzik klarinéttel, meg kasztanyettával, vagy egyéb érdekesnek ható hangszerrel. Inkább fejben zenélnek. És megnyúzzák a gitárt, a billentyűket. Lehet visszafogottan. De minek? Abban semmi izgató nincs. Szét kell feszíteni a korlátokat. Mert csak így lehet AG-t játszani.
MUSTHAVE.
A stílusok nem mondanak semmit, csak kötelezőből írtam oda őket. Ezt érezni kell. Nem durván death, mert nincsenek vastag gitárok és durva, disznóólból szalajtott hörgések se. Nem tisztán goth, mert nincsenek túlhúzott szimfonikus betétek, nincsenek áriázások és a gitárjáték sem buta. Nem tisztán latin, de máskor nagyon az. Nem is mindig jazz, de előfodul. Néha pszichedelikusan elszáll egy szál gitárral a reggae-re hajazó alapok után, mindezt Hammond orgona kíséretében. Máskor eltört ritmusokon szalad a sejtelmes női suttogás. Máskor egy mediterrán bár szólal meg, kifejezetten spanyolosan. Aztán pedig kicsit rajzfilmzenés.
A lány énekel - ülve. Keze alatt a billentyűk sora. Egy gitár. És a ritmusszekció. Ennyi a zenekar. Tipikusan az a ritkábbik fajta banda, amelyik nem menőzik klarinéttel, meg kasztanyettával, vagy egyéb érdekesnek ható hangszerrel. Inkább fejben zenélnek. És megnyúzzák a gitárt, a billentyűket. Lehet visszafogottan. De minek? Abban semmi izgató nincs. Szét kell feszíteni a korlátokat. Mert csak így lehet AG-t játszani.
MUSTHAVE.
1 megjegyzés:
Zseniális lemez.
Köszi
Alex
Megjegyzés küldése