A Landberk és az Anekdoten svéd progresszív rock zenekar szülöttje a címben szereplő Morte Macabre, melynek egyetlen albuma amolyan főhajtás a 70-es, 80-as évek horrorfilm komponistái előtt. Az albumhoz olyan alapvetésnek számító filmek dallamait használták fel, mint a "Cannibal Holocaust", Polanski "Rosemary gyermeke", vagy akár a "Zombik városa". 2008-as agyunkkal könnyen valami random hollywood-i fanfárfesztiválra számíthatunk, erről azonban szó sincs: az album hangvétele végig nyugodt, néhol emelkedett, néhol középtempós, néhol pedig doom-os, ha úgy tetszik, de mindenekelőtt hátborzongató.A lényeget még nem is említettem, miszerint az album jelentős részét a mellotron játéka viszi előre, de mindezt a visszafogottság jegyében, semmi hangszerrejsz.
Mindent összevetve horrorfilmek zenéiről van ugyan szó, de egy fárasztó nap után nincs jobb annál, mint a Morte Macabre zenéjére bámulni a plafont...persze fekvő állapotban, máshogy nem működik. :)
Myspace
2 megjegyzés:
he-he. Pont agyaltam rajta én is, hogy feltegyem, a barátságkötés már előtte megvolt.:-)
pont így jártam Museo Rosenbach-hal.:) azért remélem még bőven van miből válogatnod. ;):)
Megjegyzés küldése