A nyár lassan pihenni tér, s habár a hőség továbbra is elviselhetetlen, a strandok még nyitva, a hangulat még nem illant el teljesen, érezhetően már itt a változás ideje. Ehhez egy kiváló nyitány a léleknek Ólafur Arnalds legújabb albuma. Panaszos zongora, bánatos hegedű, egy borzasztó szép, visszafogott ambient lemez, csak sajnos meglehetősen rövid.
Minden tartalom, ami ezen a blogon található csupán a valóság szánalmas illúziója, tehát nem létezik. Amennyiben mégis materializálódna virtuális közegedben, akkor a megfelelő ördögűző rituálék befejezése után semmisítsd meg, és rohanj el megvenni azt. Máskülönben elvakult mongoloidok fognak kergetni egy gigantikus jurtakomplexum körül egy szakajtóra való romlott lóhúskonzervvel. Gőzrolleren.
A blog elnevezéséért pedig nem kérünk elnézést, mert már így vonultunk be a köztudatba s eszünk ágában sincs névváltoztatási hercehurcákkal terhelni a blogot...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése