A quebec-i csapat 1981-ben alakult, azóta sajnos meghalt a gitárosuk, Piggy. A bemutatott lemez az ő emlékét őrzi.
A thrash fertőzte jelenüket sem a múltban, sem a jövőben nem tudták levetkőzni, igaz a kísérletező kedv itt is – ott is más és más hatásokkal lepte meg szociális és sci-fi fertőzte lázálomgyárékat, így most az új szösszeneten se tagadhatják le egykori önmagukat. S talán nem is akarják, csak a korai gyilkos riffhalmazokból majd később ipari vegetációkból egészen a 70’-es évek rock és heavy metaljaihoz kanyarodtak vissza úgy, hogy közben megtartották a betegségüket és a súlyukat. A mélységek a dallamok ellenére is erősen érzékelhetőek, a Katorz pedig csak pereg és hömpölyög, nyers és intenzív, dallamos és húzós, felinges és technikás megspékelve egy kis hallucináció mozgatta pszichedelikus lebegéssel, amely jammelős és komplex, avagy a paradoxonok hadát megint csak ránk zúdítják. A bűn egyszerű témákból a múlt toposzaival feltámad egy rég elhamvadt ős mamut, volán mögé ülve, végig tépi a városi mezők táplálta aszfalt tereket…
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése