Akik kicsit is mozognak az underground metál berkeiben, azoknak nem gondolnám, hogy be kellene mutatnom a norvég együttest. A csapat folytatása lett a Green Carnation. Van egy olyan meglátásom, hogy a mai post-zene illetve black metál törvénytelen frigye sem volna olyan, amilyen, ha - többek közt - ez a csapat ki nem szélesíti azt a keskeny pallót, amin a black metál járt-kelt a kilencvenes évek közepe tájékán. Fájdalmas, jajongó, holdat sirató feketés fémzene, igaz, a korai albumokra ez annyira nem mondható el, ott sokkal inkább tetten érhető a black pőresége. Követhető a fejlődésük korongról korongra. Kellemes zenehallgatást! Néhány post, ami hozzájuk kapcsolódik vagy hasonlatos hozzájuk - az élő felvételük, post-ITW, hasonló hangzásúak: 1, 2, 3
1995 - HEart of the Ages
1997 - Omnio
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése