Ha már az előbb monumentalitásról volt szó a Cressida kapcsán, nem mehetek el szó nélkül a kirgiz Darkestrah tavalyi albuma mellett. Egyfajta tanulsággal szolgált számomra a lemez, mert mikor szembesültem az adatokkal (a., Kirgizisztánból; b, black metal) kb úgy álltam neki a hallgatásnak, hogy "naoké, olcsó viccnek elmegy majd".Ezzel szemben nomen est omen, az első perctől az utolsóig lebilincselt ez a valóságos kirgiz eposz, mely egyetlen tételben 33 és fél perc után csendesedett el. Nem dobálózok nagy szavakkal, ha művészetnek nevezem ezt az albumot, merthisz tény, hogy rövidnek hathat, elvégre mégiscsak fél óra, de ugyanakkor olyan páratlan atmoszférája, helyenként egzotikus hangszerelése és hangszerjátéka van, mint kevés black metal albumnak. Jaés ha belegondolok, hogy a vokalista szerepét egy nő tölti be... sokszoros tisztelet.
Erősen ajánlott a műfaj kedvelőinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése