Feltételezem, senkinek nem kell bemutatnom Bill Laswell, John Zorn és Mick Harris korszakalkotó, sajnos rövid intervallumban létezett jazz-formációját. Első két lemezük egy kicsit a Naked City-t is alapul vevő, zajos, torz, maró grindcore-ba áztatott free jazz tébolymanifesztum volt, míg e harmadik a megmaradt jegyek mellett sokkal több teret enged a zenének, becsúsznak egészen szellős, némileg roncsolt ambient hangtájképek és a psychében furkáló, dubos mélyülések sem hiányoznak már innen, ergo sokkal változatosabb, érdekesebb munka, mint az amúgy szintén nagyszerű Guts of a Virgin és Buried Secrets lemezek voltak. Régi klasszikus, alapvetés meg minden. Download
(U.i.: számíthattok némi lemezdömpingre tőlem egészen szerdáig, amikor is hazautazom az ünnepekre, a prehisztorikus internetkapcsolatok és a radiátoron száradó, állítólag illatos narancshéjak hazájába, úgyhogy egészen szilveszter előttig nemigen leszek itt látható. Használjátok ki.)
5 megjegyzés:
istenkirályság.
bizony. köszönöm dicsérô reagálásodat a painkiller nevében is :D lehet h a.lemezdömping mégis elmarad, de szenteste elôtt felszenvedek még vmi szépet :)
remélem valami hasonló lesz! :)
black.water, látod, jönnek a kommentek és visszajelzések. :+)
lajos: hát...dubos lesz, épp írom a posztot. bocs, h elmaradt a dömping, kicsit hamarabb értem haza, mint vártam :D
Forest: hát én azért igyekszem promózgatni, mutogatni, last.fm meg itt-ott... örülök, h azért látszik itt ott :)
Megjegyzés küldése