A következő címkéjű bejegyzések mutatása: doomgaze. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: doomgaze. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. október 10., hétfő

Jamie Saft & Merzbow - Merzdub (2006)


Ha a zene a szex, akkor Merzbow a pornó. Ez meg itt a szoftpornó. Már öt éves album, szerintem akit egy kicsit is érdekelnek a Tzadik kiadó cuccai, Jamie Saft vagy akár Merzbow, az biztos hallotta ezt a lemezt. Merzbow zenéje kicsit a titkos szerelmem. Beteszem, becsukom a szemem és egyszer csak minden eltűnt, ücsörgök a szarviharban, és nincs semmi más. Mindezt felöntjük zongorával és laza dubbal? Hát az eszem megáll. Időről-időre előveszem, amolyan rejtőzködő kedvenc albumom ez. Nem lehet megunni, úgy basz szét a korong, hogy közben tényleg gyönyörű. Hidd el nekem. 
Egyébként most én kérnék, ha valaki el tudná nekem juttatni Jamie Saft Sovlanut című korongját, annak nagyon hálás lennék.
Namindegy, szóval, ész megáll, fasz feláll. Dugni akarsz erre a zenére. Hidd el nekem. Download

2011. szeptember 6., kedd

Gator Bait Ten - Harvester (2010)


Ez még csak a negyedik posztom, de már megszegem az ígéretemet, miszerint elektronikus zenéket fogok adni. Bár a Gator Bait Ten is az elektronikából indult ki, még 1999-ben, M. Gregor Filip (Kanal, meg még The Blood of Heroes pl.) downtempo-projectjeként, vállvetve Paul Molyneux-vel (Ocosi) és Simon Smerdon-nal (Mothboy). Amennyire tudom, ez volt az egyetlen megjelenése, leszámítva még egy válogatáson megjelent dalt (erről jut eszembe, akinek az 1999-es self-titled album, illetve akár még az az egyszem dal a birtokában van, feltétlen keressen meg engem itt kommentben, vagy e-mailben vagy akármi, mert nagyon örülnék neki, és kurvára nem találom sehol őket. Köszi.). 11 évvel később az Ohm Resistance keretein belül a GBT új életre kelt, zenekarrá nőtte ki magát, és kiadott egy önmagába csavarodó, repetetív, nagyon mély lemezt. Ez volna itt, e!
A Gator Bait Ten-t jelenlegi formájában új arcok is kiegészítik. Dögmélyre ereszett basszuson az itt már általam sokat emlegetett Kurt Gluck alias Submerged, dobok mögött pedig Ted Parsons, aki olyan bandáknál pörgette már a tamokat, mint a Swans, a Jesu vagy a Godflesh (Justin K az első itteni megjelenésem volt, ugye). Nehéz leírni ezt a zenét. Mondanám, hogy metál, ha volnának itt klasszikus értelemben vett "dalok", mint ahogy nincsenek, csak a folyton lefelé tartó spirál van. Mondanám, hogy indusztriális, az mondjuk kb. igaz is. Nem tudom, mi ez. Drone-prog. Doomgaze. Valami ilyesmi. Igazából nem számít. Magányos éjszakákon, fullkakaón büntetés. Ajánlom, különösen a Red Van és a Trace Depth nevű tételeket. Download
Related Posts with Thumbnails