A következő címkéjű bejegyzések mutatása: minimalism. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: minimalism. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. április 16., hétfő

Jetone - Autumnumonia


Tim Heckert manapság úgy ismerjük, mint a kortárs noise/ambient szcéna egyik legtehetségesebb és legkimagaslóbb zörejvarázslóját, de mielőtt saját nevén kezdett volna karriert (aminek csúcsán tavaly az év egyik legjobb lemezét tette le arra a bizonyos asztalra), Jetone alterego alatt is kihozott néhány csodálatosan szép, bizonyos tekintetben hasonló, mégis egészen más jellegű hanghordozót. A 2001-es Autumnumonia (zseniális cím!) ezek legszebbike. A saját név alatt megjelent, ütemtelen lélektépésekkel szemben itt igenis nagyon keményen ottvannak az ügyesen programozott, kissé glitch-es beatképletek, az i-re a pontot pedig a mindig jókor megszólaló zajok, zörejek és a pofátlanul egyszerű, ellenállhatatlan billentyűk teszik fel. Csábít a monoton minimálabsztrakció? Igen, csábít! A kánon inkább az Ultramarin-t szokta emlegetni a legemlékezetesebb Jetone megjelenésként, de én inkább ezt választottam, pusztán azért, mert szerintem klasszisokkal jobb, pont az olyan tételek miatt, mint a vég nélkül hömpölygő Fukfunk, a csodaszép Huntington és a Boards of Canada-t is megidéző Shear / Refract. Ehhez a szürke pszeudo-tavaszhoz nem sikerült jobb aláfestő lemezt találnom, ajánlom Nektek is! Download

2012. március 31., szombat

Brandt Brauer Frick - Mr. Machine


Szóval, hangszeres minimal techno, élő előadás, vonósok, dobok, kis zongora, leheletfinom elektronikus maszatolás, kamarazene. Ez a német Brandt Brauer Frick élő, és egyedülálló elegye. Némi promóanyag szerint ők a legnagyobb "must-see" mutatvány a tágabban értelmezett elektronikus zenei szcéna egybehangzó véleménye szerint. Nos, ezt április ötödikén személyesen le is csekkolhatjuk az A38 hajó gyomrában, háromezer (helyben háromezerötszáz) jó magyar forint leszurkolása ellenében. Nyakkendős techno, robotdallamok, live minimal techno jazz. Piece of art. Download

2012. március 8., csütörtök

Autechre + The Hafler Trio


Egy igazi különlegességet posztolok éjszakára nektek. Ebben a csomagban egy nagylemezt és egy EP-t találtok, ami az Autechre és a The Hafler Trio teljes munkásságát tartalmazza .flac formátumban. A The Hafler Trio egy laza hangsebészeti kollektíva, egyetlen konstans tagja Andrew McKenzie-vel, számos lemez jött ki, amik nagyrabecsült underground különlegességek a cut-up, ambient, elekroakusztikus hanginstallációk rajongóinak körében (vannak ilyenek egyáltalán?). Eszünkbe juthat Stockhausen, Pierre Schaeffer, a futuristák akár. Az Autechre már nem szorul talán különösebb bemutatásra, korábban már szerepeltek itt egy lemezzel, megkerülhetetlen duó a kísérleti elektronikus zenében, a techno, a breakcore, az IDM, a glitch és az ambient közös nevezői. Közös munkájuk szellős, klausztrofób drone-okkal bélelt minimal noize, pokolbéli zörejzene. Megfelelően módosított tudatállapotban egészen lenyűgöző tud lenni, de a felkészülés javallott, mert a négy dalnyi diszkográfia majd' két órányi, felhős szórakozást ígér. Enjoy. Download

2012. január 19., csütörtök

Burial (kérésre)


walterrall kérésére írom ezt a posztot, mert hiányolta gyűjteményéből Burial self-titled lemezét, meg az EP-ket. Nekem sincs meg minden kislemeze, de amíg meg nem jelenik (vagy le nem lopom) a Kindred EP, addig legyen itt a diszkográfia ismertebb része.
Burial egyébként, ha valaki nem ismerné, a dubstep okosabbik feléről érkező előadó, és a műfaj egyik koronázatlan kiskirálya. Minimál dobok, tudat alatt finoman kaparászó szub-basszusok, keserédes melankólia, néha egészen popzenei megoldásokkal (lásd pl. a NYC című dalt). Hatalmas chill, meg eléggé alapdolog is. Szedni.

Download Burial self/titled

Download Untrue

Download Street Halo EP

2011. december 14., szerda

Pinch & Shackleton - Pinch & Shackleton (2011)


A dubstep, mint olyan, megosztó jelenség, vannak, akik utálják, méghozzá szívből, mások szerint meg ennél jobbat ki sem lehetne találni. Én amolyan középutas lennék, az igazi dubot imádom, viszont a dubsteppel szemben rengeteg fenntartásom van, és nagyon kevés az olyan producer a műfajban, aki az én rostámon átszalad. Ettől függetlenül nem szabad elmenni mellette, mert az anno még oly' meghatározó Korn is lilára döngette a saját mellét, hogy ők akkor most dubstep lemezt fognak csinálni szkrilleksszel meg még egy pár, hasonlóan semmilyen hulladékot gyártó nímanddal, akiről a kutya nem hallott. Na jó, a Noisia még elmegy. Meghallgattam, hát valami bődületesen szar lett. Mindegy.
Ez a két forma viszont pont azt testesíti meg a dubstepben, amit szeretek. Ez itt nem a tizenhat évesek arcoskodó, torz basszusröfögtetése, pláne nem az a csiricsáré, dubstepes-elektros-partyszemcsis hatásvadász buziság, ez itt frankó. Pinch első (és eddig egyetlen saját) nagylemezén remekül keverte össze a finomabb, ragadós, nyúlós dubot dancehall és klasszikusan reggae témákkal, minimális worldmusic-áthallásokkal. Ez volt az Underwater Dancehall 2007-ben. Shackleton 2009-ben jelentkezett csak nagylemezzel, akkor is csak három előző EP-je anyagát adta ki nagylemezként, aminek az igen fantáziadús Three EPs címet adta 2009-ben. És már akkor, egyetlen nagylemezzel is letarolt minden sztereotípiát, ami eszébe juthat egy zenehallgatónak a dubstep címkét hallva. Idei közös lemezük a műfaj eddigi egyik legjobb albuma. Agónia. Baromi sötét, semmiben lüktető szubbasszusok, az idegszálaidon kattogó cinek, feszült hangulat, vákuumszerű, mély gödör, minimál, szétroncsolt, darkos hangtájképek, rusztikus, de finom laptop-blues, fülhallgató-zene. Nem fogja leszedni a fejedet, mert nem arra való. Ez itt a gondolkodó homo sapiens dubstep-lemeze. Szóval ülj le a sötét szobában, fejhallgatót üzemeld, kakaó fullon, lőj fel egy rakétát, aztán mozi. Download

2009. július 8., szerda

2009. július 2., csütörtök

Philip Glass


He is considered one of the most influential composers of the 20th century, and is described by his biographer, Tim Page, as “the first composer to win a wide, multi-generational audience in the opera house, the concert hall, the dance world, in film and in popular music — simultaneously. ”

Solo Piano

“Metamorphosis” was written in 1988 and takes its name from a play based on Kafka’s short story.


2009. június 17., szerda

2009. május 14., csütörtök

Michael Nyman - The Piano soundtrack - 1993

Jane Campion 1993-as, The Piano (Zongoralecke) c. filmje lírai, magával ragadó, s amilyen gyönyörű, legalább olyan nyers és könyörtelen is. Holly Hunter fantasztikus a Skóciából az új-zélandi iszapos, mocsaras erdő mélyére, az őslakosok és tudatlan telepesek közé költöző néma asszony szerepében. Michael Nyman azóta kultikussá vált zongora futamai elképesztő erővel söpörnek végig a filmen. Személyes nagy kedvencem a jelenet, mikor a zongora még az óceán partján hever. Hunter a hangszeren keresztül énekel, mesél és kifejez, könnyed és nyugodt, Harvey Keitel pedig lassan sétálgat a homokban, figyeli a titokzatos nőt. A háttérben pedig hangosan zúgnak, morajlanak a tajtékos hullámok.

2009. április 19., vasárnap

2009. április 15., szerda

2009. február 27., péntek

Moondog - Moondog (egy igazi viking)

Moondog was the pseudonym of Louis Thomas Hardin (May 26, 1916–September 8, 1999), a blind American composer, musician, cosmologist, poet, and inventor of several musical instruments.
Although these achievements would have been considered extraordinary for any blind person, Moondog further removed himself from society through his decision to make his home on the streets of New York for approximately twenty of the thirty years he spent in the city.
The public began to appreciate the extent of Moondog's talents only in the final decades of Moondog's life, primarily because of his stubborn refusal to wear anything other than his own home-made clothes, all based on his own interpretation of the Norse god Thor. Indeed, he was known for much of his life as 'The Viking of 6th Avenue'. (forrás: wiki oldal)

Related Posts with Thumbnails