Yesterday's New Quintet - Angles Without Edges

Madlib neve eddig csak egyszer merült fel ezen a blogon, ami nagy hiba, mert a Stones Throw hip-hoplabel főmuftija oltári jó zenékkel örvendezteti meg a hallgatóságát. Igaz ez a szólómunkásságára, saját és Quasimoto név alatt is, a Madlib Medicine Show lemezsorozatra, kiskutyafaszára, és jelen posztom tárgyára, a Yesterday's New Quintet-re is.Ami azt illeti, ez sem kvintett, hanem négy, fiktív karakterből (Ahmad Miller, Monk Hughes, Malik Flavors és Joe McDuphrey) áll, akik természetesen mind Madlib, plusz a képzeletbeli zenekar tagja Otis Jackson Jr. is, ami Madlib polgári neve. Mindegy, belezavarodtam. Szóval, a YNQ elhagyja a tradicionális hip-hop formákat (na azért nem teljesen), és inkább kevéske elektronikával és rengeteg, füstös, chillezős, bedöglött smooth jazz-zel szórja meg a katyvaszt. Igazi jó, elvarázsolt, szétszívott jazz-hop, fülhallgatóba, lusta, cigiszagú reggelekhez. Ja, az album .flac formátumban van felrakva, úgy szedjétek. De azért csak szedjétek. Download

We Are Ghosts - Old Town Hall

Nullát beírsz, e-mail címet adsz, töltesz.

Nils Petter Molvær - Baboon Moon

Jelen posztom nem csak a lemez, hanem felhívás keringőre is. Május 19-én az úriember az A38 Hajón ad majd egy valószínűsíthetően fenomenális koncertet, mint ahogy ezt már sokszor megtette kicsiny országunkban az elmúlt években. ITT találtok egy Facebook-eventet, ahonnan kiderül, hogy 1) a koncert ugyan pofátlanul sokba kerül, de szerintem inkább ebbe érdemes belefizetni, tűk és fegyverek helyett, 2) hogy a norvég trombitás nem csak hogy iszonytatóan "cool", hanem szívesen turkál a kísérleti elektronika és az ambient konténerében is, hogy aztán, miután zord északi hangulatával leöntötte, eredeti és működőképes, értékes elegyet hozzon létre. Mostmár a sokadik lemezén, ennek a sorozatnak a legutóbbi gyöngyszeme a Baboon Moon. Hallgassátok, csodájára járjatok, satöbbi! Download

Farmers Market - Slav To The Rhythm

Norvég jazzistáknak tanultak játszanak mindenféle borulást és baromi jó! Az alant lévő bejátszás pláne!

Monstre The Kilimanjaro Darkjazz Ensemble/The Mount Fuji Doomjazz Corporation áttekintés

Ahogy ígértem, valamennyire igyekszem kivenni a részemet a Dark Bombastic posztokból, de arra kellett rájönnöm, hogy a TKDE/TMFDC tandemen kívül nekem semmi sem ismerős a felhozatalból, szóval ez lesz. Ciki talán, mert őket azért talán már tényleg mindenki ismeri, már csak azért is, mert nemegyszer felléptek Magyarországon is, pl. az A38 Hajón. Namindegy, itt egy monstre áttekintés, mindenféle megjelent apróságukkal, úgyhogy aki hiányol valamit, itt megtalálja. Enjoy

TKDE:

The Kilimanjaro Darkjazz Ensemble (2006)

Here Be Dragons (2009)

From The Stairwell (2011)

Live - I Forsee The Dark Ahead, If I Stay (2011)

Mutations EP (2009)

TKDE vs Kava Kon Remixes (2009)

Tribute to Moondog (2009)

Patra (Saint Vitus) (2009)

Dark Night of The Soul (2010)

TMFDC:

Doomjazz Future Corpses! (2007)

Succubus (2009)

Anthropomorphic (2011)

Egor (2012)

Brandt Brauer Frick - Mr. Machine

Szóval, hangszeres minimal techno, élő előadás, vonósok, dobok, kis zongora, leheletfinom elektronikus maszatolás, kamarazene. Ez a német Brandt Brauer Frick élő, és egyedülálló elegye. Némi promóanyag szerint ők a legnagyobb "must-see" mutatvány a tágabban értelmezett elektronikus zenei szcéna egybehangzó véleménye szerint. Nos, ezt április ötödikén személyesen le is csekkolhatjuk az A38 hajó gyomrában, háromezer (helyben háromezerötszáz) jó magyar forint leszurkolása ellenében. Nyakkendős techno, robotdallamok, live minimal techno jazz. Piece of art. Download

Fanu & Bill Laswell - Lodge (kérésre)

walterall kérte tőlem Fanu lemezeit, de nekem csak ez a Laswellel közös lemezem van tőle, úgyhogy amíg azokat nem lelem, itt van ez. Fanu finn producer, eszméletlen, dekára programozott dobokkal, kritikusai szerint az egyik leginnovatívabb breakproducer ever. Laswellt nem kell bemutatni. Jazzes röptetés, hatalmas breakek. Enjoy. Download

Squirrel Nut Zippers - Lost At Sea

Én találkoztam először a blog posztolói közül ezzel a remekbe szabott zenekarral, azóta pedig unos-untalan előkerül az eszköztáram mélyéről, ha éppen kókadt a hangulatom. Jelen korong 2009 élőanyagot rejt, ami megmutatja, hogy mire is képes a csoportosulás. Baromi jó!

Alexander Von Schlippenbach - Globe Unity (kérésre)

Lajos kérésére az első, Globe Unity című Schlippenbach album, 1967-ből. Sajnos nem a legjobb minőség, de bőven hallgatható, nem találtam jobbat a szerény 128 kbps-nél. Akinek van, legyen ügyes és szóljon! Elmebeteg hangulatú free jazz, mintha a pokolbéli Times Square-en taxizgatnánk. Az európai free jazz alapembere korábban már szerepelt a blogunkon, ha ez tetszett, az pedig kimaradt, mindenképpen füleljetek bele abba is. Download

Még egy koncertajánlós poszt, a másik szerző klaviatúrájából

Forest már eleresztett egy egészen részletes koncertajánlást is, de mivel itt én képviselek egy egészen másfajta zenei hozzáállást, kicsit nézzünk bele az én naptáramba is, hátha valaki kedvet kap ezekhez is. Előre leszögezném, flyerekkel én most nem fogok pöcsölni, mert hajnali három van, de azért YouTube-linkeket, last.fm-eventeket kaptok, ahol van.

Alexander Von Schlippenbach - The Living Music

Aki egy kicsit is járatos az európai jazzben, annak esetleg ismerős lehet az úriember neve, ha nem, akkor említeném, hogy együtt játszott a műfaj számos nagy alakjával, hogy mást ne mondjak, Peter Brötzmann-el, aki 2010-ben még az Újbuda Jazz Fesztiválon is fellépett, tehát illik (illene) ismerni. Alexander Von Schlippenbach 1938-ban született Németországban, zongorista és komponista, az itt szereplő The Living Music az egyik legismertebb lemeze 1972-ből (legalábbis a discogs.com szerint...a wikipedia 1969-et ír). Erőteljes, koponyahorpasztó free jazz sok improvizációval. Aki szereti a kísérletezős, félőrült muzsikákat, az semmiképpen sem szeretné kihagyni ezt a korongot. Különösen ajánlom a Tower című, 12 perces tébolydát. Download

Kárpáti Dódi lemezek

A mára már szar muzsikát játszó Quimby zenekar trombitásának/zajkeltőjének két szólólemeze. Anno rengetegszer kérték tőlem, és még évek távlatából is zseniális albumok, úgyhogy itt a helyük, vegyétek, vigyétek. Avantgárd jazz, elektronikus szöszmötölés, csontzene, erősen kísérleti és persze veriartisztik. A linkeket köszönöm Lajosnak!

Download Senkiföldje/Wasteland

Download Imago 

DJ Spooky - Optometry (2002)

Így, szenteste előtt egy finom kis space-jazz albummal kedveskednék nektek. DJ Spooky abszolút alapvalaki, a dub, a kíséleti ambient és a trip(hip)hop műfajokban is. 2002-es lemeze abszolút hamisíthatatlan, smooth, elszállós jazz-hop, a legjobb fajtából, ahogy a borítón láthatjátok, jazzben elég beton alapnak számító arcokkal. Sajnos nem tudom eleget tépni a számat, mert megyek egy össz-szülinapi-karácsonyi-mittomén öszeröffenésre, úgyhogy legyen elég annyi, hogy óriási. Hihettek nekem, eddig azét nem tettem ki olyan látványosan szar zenét. Download

The Kilimanjaro Darkjazz Ensemble - Live - I Forsee the Dark Ahead, If I Stay

E-mailért cserébe Live TKDE cucc. Nagy királyság így reggel! Többi

Mombu - Mombu (2011)

A Mombu a Zu nevű talján jazz-tébolymanifesztum szexi szaxisának, Luca T. Mai-nak az új projectje a Neo nevű, szintén olasz nemtomminek a dobosával, Antonio Zitarelli-vel. Mivel a Zu nagy kedvencem (májusban sikerült is korongrészegen a zenekar szívébe lopnom magam az A38 backstage-ben...), természetesen azonnal rávetettem magamat. Sokat nem mondanék, Zu-féle fejszakító szaxi és, ahogy a borítóról sejthető, afrikai tribal-dobok. Vudu mágiának meg új alkímiának meg hasonló hülyeségnek mondják magukat, nem vagyok benne biztos, hogy ez így igaz is, de az biztos, hogy megbízhatóan leőröl és elő fogod szedni még párszor. Download

Sonny Rollins - Sonny, Please (2006)

Két nappal ezelőtt a Művészetek Palotájában Sonny Rollins, és azt kell mondjam, olyan koncertet adott, amire tényleg nem tudok mást mondani, mint hogy BESZARÁS volt. 81 éves a csóka, alig tud menni, látszott, hogy a szaxi nélkül működésképtelen, de az is látszott, hogy neki ez a vérében van már egyszerűen, imádja, amit csinál, még mindig. A bebop, a klasszik jazz (és néhány, későbbi évtizedekben fialt jazz-szörnyszülött) után, túl a kísérletezésen, túl mindenen már, még mindig itt van az utánozhatatlan Sonny Rollins, aki együtt dolgozott Coleman Hawkins-szal (akit mesterének tart), Miles Davis-szel, még a kedvencemmel, Coltrane-nel is.
Nem tudom, erre a chillesebb, finomabb jazzra ki nyitott errefelé (remélem, sokan), de a poszt apropója igazából az lenne, hogy értem én, ebben a fos országban, ahol semmi sem működik, nincs zenei média, zenei élet, klubélet, semmi sem, ott nem fog különösebb vihart kelteni sajnos, hogy szonirolinsz fellépett a Müpában, de az, bazmeg, hogy akár a Quart, akár az Index még csak említést sem tesz a dologról, az kurvára elszomorító és amúgy is felér egy szegénységi bizonyítvánnyal. Persze esélyes, hogy még korrigálni fogják, de akkor is... Lehet, hogy sznob faszverésnek tűnik, de a Merry Melodies nem fogja ugyanezt a hibát elkövetni. Rögtönzött beszámoló: Sonny Rollins félbénán is egy isten, aki nem volt ott, az bánhatja. Ennyi. Az album egyébként 2006-os, egyrészt azért ez, mert a Saxophone Colossus-t talán tényleg kicsit többen ismerik, másrészt meg azért, mert a koncert zenei világa is a friss Rollins-soundból merít. Na. Download

Method of Defiance - Inamorata (2007)

Bár a Method of Defiance (továbbiakban MOD) tavaly két lemezzel is jelentkezett, én a második, 2007-es korongjukat rakom ide, egész egyszerűen azért, mert szerintem klasszisokkal jobb, remek a feat.-gárda és alapvetően az egész lemez is egy istencsapása, természetesen a legjobb értelemben.

Nem tudom, ki mennyire ismeri a szóban forgó projektet, ez itt természetesen megint egy Bill Laswell-project, akiről már eleget téptem a billentyűzetet az eddigi két posztomban. Szóval, a MOD a dub, a breakcore, és az elszállós, szinte már worldmusic hatásokat mutató (free) jazznek egy nagyon izgalmas egybeforrasztása olyan, baromi illusztris gárdával, hogy még! Maga a zenekar Bill Laswell-ből (basszus), Hawkmanből és Dr. Israelből (torkok) áll, mellettük villanyos trombitán fújkál Toshinori Kondo, Guy Licata dobol és Bernie Worrell kalapál a billentyűkön, viszont ezen a lemezen rengeteg a közreműködő, azok viszont arcok. A korongon, a teljesség igénye nélkül szerepel: Submerged (már emlegettem), SPL, az Evol Intent, Black Sun Empire, John Zorn a Masada String Trio-val, Herbie Hancock (!), Pharoah Sanders (!!), és igazából tovább nem is szeretném fokozni. Működik a kémia, sámánkodás az egész. Melegen ajánlom nektek. Download

Bohren & Der Club Of Gore - Beileid

Három szám, harminc perc. at myspace

Caro Emerald - Deleted Scenes From The Cutting Room Floor

Caro Emerald's first album, Deleted Scenes From The Cutting Room Floor was released on January 29, 2010. The album features a mix of ballroom jazz, tangos and mambo’s in a contemporary production.

Andrew Bird's Bowl of Fire albumok

Forget the violin. Forget the classical background. As troubadour Andrew Bird puts it, “At this point the violin just happens to be the instrument I have on hand to make the sounds that I hear. I like to abuse it and pull as many sounds out of it as I can.” Bird is a masterful and intuitive singer / songwriter, and what he does while performing—alternately plucking and bowing his violin, then immediately sampling the results, layering the sounds with guitar, whistling, glockenspiel and vocals—bears little resemblance to what most people might expect. It’s only one of several devices in his arsenal of instruments, melodies, and imaginative wordplay.

Taking on the role of bandleader, Bird released Thrills on Rykodisc in 1997 with his group Andrew Bird's Bowl of Fire, shortly followed by second album Oh! The Grandeur in 1998. Both albums were heavily influenced by traditional folk, pre-war jazz, and swing, with Bird relying on the violin as his primary musical instrument, as well as providing vocals along with his trademark verbose lyrics.

1998 - Thrills

1999 - Oh! The Grandeur!

2001 - The Swimming Hour